Általános természetföldrajz I-II.

Szerkesztette: Szabó József, Gábris Gyula ELTE Eötvös Kiadó, 2013 Az általános természetföldrajz a BSc szintű geográfus és földrajztanár képzés egyik alapvető tárgyköre, amelyet minden egyetemen és főiskolán több különböző résztárgy keretében tanítanak. Tankönyvünk az alapképzés elveinek megfelelően a korábbiaknál kisebb anyagmennyiséget tartalmaz és azt is egyszerűbb feldolgozásban. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy azok a hallgatók, akik különböző felsőoktatási intézményekben szerzett BSc diploma birtokában valamelyik földrajzi (vagy földtudományi) MSc szinten tanulnak tovább, kiegészítsék, bizonyos fokig elmélyítsék, így azonos szintre emelhessék korábbi természetföldrajzi ismereteiket. Országos terjesztésű általános természetföldrajz című tankönyv utoljára 1993-ban jelent meg, akkor is a szakma vezető oktatóinak munkaközössége írásaiból (szerkesztője Borsy Zoltán). Ez a könyv részben azóta szakmailag túlhaladottá vált, részben nem felel meg a BSc új képzési formájának. Az MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottsága kezdeményezte a mai követelményeknek megfelelő, alapképzésben országosan használható tankönyv megírását és kiadását, használatát a felsőoktatásban, illetve javasolta azt a szerzőgárdát, amelyet alkalmasnak tart egy ilyen munka elvégzésére. A szerzők között valamennyi, a képzésben érintett egyetem - nagyrészt vezető - oktatói ott vannak. Az egységes könyv két kötetre tagolását főleg praktikus szempontok indokolják, tematikai megoszlása pedig a magyarországi geográfus és földrajztanár képzés, valamint a természetföldrajzi kutatások hagyományos rendjét és súlypontjait tükrözi. Az első kötet a természetföldrajz tárgyának és történeti fejlődésének rövid bemutatása után vázolja a földrajzi burok kialakulását és az azt alkotó nagy földi szférák természeti folyamatait geográfiai nézőpontból. Tárgyalja ezért a légkör földrajzát, a földi vizek jelenségeit, magába foglalja az élővilág földrajzát (biogeográfia) és bemutatja litoszféra legfelső hártyáját alkotó, a társadalom termelőtevékenységének jelentős részét hordozó talajok földrajzi szempontból meghatározó jellemzőit. A második kötet nagyobbik részét a felszínalaktan (geomorfológia) tárgyalása teszi ki. A belső erők a Föld szilárd burkának átalakítását végzik, és formálják a felszínt is. A folyó- és állóvizek, a mozgó jég és levegő (szél) mellett a lejtős tömegmozgások, az aprózódás-mállás (az ún. külső erők), valamint a bioszféra, sőt az antropogén tevékenység is sajátos formakincset alakít ki. A kötetet a természetföldrajz összegzése, vagyis az övezetesség bemutatása és a tájföldrajz alapjai zárják be.