Az első alkotmányos dokumentumok: A Magna Charta és az Aranybulla, előzmények és lényeges elemek

Az első alkotmányos dokumentumok: A Magna Charta és az Aranybulla, előzmények és lényeges elemek

Püski Kiadó
Készleten
2 732 Ft
Adóval együtt 8 Munkanap

128 Ft hűségpontot kapsz, minden megvásárolt 1 darab könyv után. A hűségpontokat felhasználhatod a következő rendeléseid kifizetésére... #részletek>
Bezár
 
A Magna Charta és az Aranybulla megszületésekor a kor európai szelleme olyan fejlettségűvé vált, amelyben alkotmány-szerű jogbiztosítékokat lehetett követelni az uralkodótól, bár az Aranybulla gyökerei a "Szent király" által adott törvényekig nyúlnak vissza. Az angliai és a magyarországi dokumentumokban lefektetett elvek hasonlósága a "Záradék"-ban" (61, ill. a 31. cikkely) csúcsosodik ki. Ez abból is eredhet, hogy egyes elemeik közös forrásból, a keresztes államok jogrendszeréből kerültek átvételre. E dokumentumok megalkotásához hozzájárultak még az alábbi tényezők: a trónért folytatott harcok, a polgárháborúk, az országok hódító háborúi által kiváltott zűrzavar és szegénység, részvétel a Szentföld visszafoglalását célzó hadjáratokban (keresztesháborúk). Mindezeken túl hazánkban a belső idegen elnyomás és a női uralom is hatványozottan szerepelt. Mindezek nagy terhet róttak a lakosságra: egyre nőtt a társadalmi feszültség, nemcsak a nép, de a nemesség és a hivatalnokok egy része is a fokozatosan mélyülő szegénységbe süllyedt, amit a belharcok, a Szentföldre kiállítandó hadtestek és az országunkon átvonuló hadseregek pusztítása is fokozott. A magyar nemességnek Szent István korától szokásjog szerint érvényesülő királyválasztó joga volt. A magyar szokásjogban kezdettől érvényesült a nemzet királyválasztó akarata az "Akarjuk királynak" felkiáltással. Középkori jog szerint lehet valaki király választással, örökléssel, vagy az előző király általi kijelöléssel. Az Aranybullára minden magyar király esküt tett a királyválasztó nemességnek és erről az ígéretről Hitlevelet bocsájtott ki. Ebből a királyválasztó jogból következett az 1222. évi Aranybulla utolsó pontja, az Ellenállási záradék ("Jus resistendi"): amely szerint ha a király nem tartja be a törvényeket, a nemesség jogában áll ez ellen fellépni a felségsértés vétsége nélkül. Minden esetre tény, hogy Európában 800 éve az első alkotmányos jogdokumentum Angliában, a második pedig ezt követően néhány év múlva hazánkban született meg, amire méltán büszkék lehetünk.
Szerző
Somos Zsuzsanna
VTSZ
4901100000
Kiadó
Püski Kiadó
Kiadás éve
2022
Kötés
puhatáblás, ragasztókötött
Oldalszám
82
Érzékeny tartalom
false
Könyvtörvény
false
Eredeti cím
Az első alkotmányos dokumentumok: A Magna Charta és az Aranybulla, előzmények és lényeges elemek
Best Seller
Nem
22:332484
Nincs értékelés
Termék a kívánságlistádra került
Termék hozzáadva az összehasonlításhoz

Az összes süti elfogadásával beleegyezik, hogy a weboldal cookie-kat tárolhat az Ön eszközén, és információkat közölhet Cookie-szabályzatunkkal összhangban.