A modern nő árnyékában - A zsidó tulajdonú pesti divatszalonok társadalmi kapcsolatai (1920-1949)

Kik alakították a két világháború közötti Budapest női divatját, és milyen társadalmi valóság húzódott a belvárosi szalonok elegáns kirakatai mögött? A zsidó tulajdonú pesti divatszalonok 1920-as évektől az államosításig ívelő történetében a divat, a társadalmi elit, a sajtó és a filmipar világa fonódik össze. A Förstner nővérek, Neumann Berta, Ferda Manyi, valamint az Ehrenfest-, Dünn- és más ismert szalonok tulajdonosai vállalkozóként és ízlésformálóként váltak a modern nagyvárosi élet meghatározó szereplőivé. Ruháik előkelő megrendelőkön, divatrovatok fényképein és mozifilmek jelmezeiként jelentek meg. Párizs, Hollywood, a sajtó és a társasági élet hatására formálódott a korszak modern nőideálja, amely egyre inkább szembekerült a keresztény-nemzeti nőeszmény elvárásaival, a szakmai siker és a társadalmi kapcsolatok így csak korlátozott védelmet nyújthattak a fokozódó kirekesztéssel szemben. A zsidótörvények, a német megszállás és a holokauszt alapjaiban változtatták meg a szalontulajdonosok életét és mozgásterét. Többségük túlélte a vészkorszakot, ám az 1945 utáni újrakezdés ellenére szalonjaik néhány évvel később eltűntek Budapest életéből. Sorsuk a túlélés körülményeire és egy sikeres vállalkozói réteg felszámolásának folyamatára is rávilágít. A modern nő árnyékában személyes életutak, levéltári dokumentumok, korabeli sajtó- és filmes források alapján kapcsolja össze a divat-, nő-, társadalom-, sajtó- és filmtörténetet, felidézve egy eltűnt városi világ szereplőit, tereit és konfliktusait.