A magyar ponyva képes bibliográfiája - Palladis 1 Pengős regények - Az Athenaeum detektívregényei

„Mióta az irodalomkritikát feltalálták, nem szűnő - sokszor indulatoktól terhes - vita folyik a ponyváról, mint olyanról: pária műfaj, a „népnek ópiuma”, mely öl, butít és nyomorba dönt, avagy hasznos szórakoztató műfaj, amely nem lép fel magas irodalmi igénnyel, hanem csak kikapcsolódást nyújt, elvarázsol, feledteti a hétköznapok búját - baját. Vajh minden ponyva fércmű, amely ha nem is máglyára való, de legalábbis cenzorért kiált, - vagy pedig megvannak a maga kiemelkedő kvalitású darabjai a szürke tömegtermelés mellett? (...) Bizonyos, hogy az 1930-as, 1940-es évek Magyarországán a könyvolvasó nagyközönség minden bizonnyal legszélesebb körben „fogyasztott” terméke a ponyvaregény volt. Az akkori generációk sok - sok tagjának meghatározó olvasmányélményei voltak,-ezzel szemben az irodalomtörténet (horribile dictu a kultúrtörténet) totálisan negligálja ezt a tényt... A korszak ponyvái közül az egyik, ha nem „a” legelőkelőbb helyet a műfaj hazai megújítója, a Palladis kiadó 1 pengős regényei foglalták el - kötetünk szereplői.” Ez a kiadvány nem „rehabilitálni” akarja a ponyvát, csak a teljes feledéstől megóvni, mert igen kevés példány élte túl az elmúlt évtizedeket. Ez a bibliográfia - Grób László szerint - egyrészt rendszerezni akarja a sorozatokban és a sorozatokon kívül megjelent kiadványokat, másrészt megmenteni az utókornak a magyar könyvkiadás történetének egy jellegzetes műfaját, a ponyvaborítót, amely a ponyva elengedhetetlen, szerves tartozéka, sokszor szinte a tartalommal versengő fontosságú. A színes borítóképek az 55 - 117. oldalon találhatók.