A kommunikáció rituális elmélete

Az általános kommunikációelmélet nagy iskolái, irányzatai - tranzakciós, interakciós, participációs - között tartják számon a kommunikáció rituális leírását, modelljét. Az elméleti alapok kialakítása James Carey nevéhez fűződik, aki az 1970-es évektől publikált a témában. Kommunikáció és kultúra kapcsolatára, a kommunikációban részt vevő ember kultúrát (és egyben jelentést) létrehozó és alakító mindennapi cselekvésére figyel az elmélet. Carey méltatói a kommunikációkutatás értelmező fordulataként tekintenek életművére. A rituális modell megjelenése nemcsak a kommunikáció-, de a médiakutatás területén is visszhangra talált, s nemcsak a klasszikus tömegkommunikáció, de a közösségi média folyamatainak elemzésében is megjelenik a kortárs kutatásokban. Bár maga a rituális modell meglehetősen sokat emlegetett a magyar kommunikációs szakirodalomban is, ám átfogó monográfia még nem született a témában. A kötet ily módon hézagpótlásra vállalkozik a magyar nyelvű szakirodalmi kínálatban. Andok Mónika PhD (1972) kommunikáció és médiakutató, tanszékvezető egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikációtudományi tanszékén. A Magyar Kommunikációtudományi Társaság és a Magyar Szemiotikai Társaság tagja. Főbb kutatási területei: általános kommunikációelmélet, közösségi média, médiaműfajok szövegtipológiai kutatása. Legutóbbi könyvei: A hírek története (2013) Aczél-Andok-Bokor: Műveljük a médiát! (2015), Digitális média és mindennapi élet (2016).