Út a vadonba

"A sóvárgó emberi lélek szívbe markoló drámája." The New York Times 1990 nyarán Chris McCandless dicsérettel diplomázott az Emory Egyetemen, majd eltűnt szem elől. Bankbetétjét jótékony célra adományozta, nevet változtatott, és legtöbb személyes tárgyát hátrahagyva új életet kezdett. Stoppal bejárta Észak-Amerikát, embert próbáló, kivételes élményeket keresett. Majd kedvenc könyveivel, egy puskával és egy zsák rizzsel fölszerelkezve elindult északra, az alaszkai vadonba, hogy megkíséreljen csak magára támaszkodva élni. Néhány hónap múlva jávorszarvasvadászok bukkantak rá a tetemére. Mi vezérelte ezt a fiút? Romlatlan idealizmus, csillapíthatatlan kalandvágy vagy önpusztító szándék? Felelőtlen volt, vagy előre nem látott körülményeknek esett áldozatul? Jon Krakauer az oknyomozó riporter alaposságával vázolja fel a tragikus végkimenetelig vezető utat, miközben személyes tapasztalatait is a történetbe szőve megpróbálja megérteni és megértetni az olvasóval hőse gondolatvilágát, tettének mozgatórugóit. Jon Krakauer (1954) szabadúszó újságíró. Három könyve jelent meg magyarul. Az Álmok az Eigerről címűben a hegymászásról írt esszéit gyűjtötte össze, az Ég és jég az 1996-os, tragikus kimenetelű Mount Everest-expedíció személyes beszámolója, az Út a vadonba pedig egy kalandvágyó fiatalember végzetes története. Az utóbbi kettőt filmre is vitték, az Ég és jég felhasználásával Baltasar Kormákur (2015), az Út a vadonba alapján 2007-ben Sean Penn rendezett filmet.