Twisted Games - Bridget & Rhys - Twisted-sorozat 2. rész - (Különleges kiadás)

A Twisted Games egy sokkal izgalmasabb és érdekesebb történetet mesél el, mint az első könyv, és bár még mindig akadnak benne olyan elemek, amik zavartak, összességében egy kellemes olvasmány volt, ami végig lekötötte a figyelmem. A történet központjában Rhys, az új testőr és Bridget, a hercegnő szerelme állnak. Az alaphelyzet úgy indul, hogy Bridget régi testőre, miután hazautazik feleségéhez, elhagyja a hercegnőt, aki új testőrt kap. Rhys már a Twisted Love című könyvben is feltűnik, hiszen ő segít Alexnek, amikor a lányokat elrabolják. Így a karakterek jól ismertek már, de az ő történetük most kezd kibontakozni.
A Twisted Games egy lassú, építkező szerelem története, amely egy megtört férfi és egy uralkodó családba beleszületett lány kapcsolatát mutatja be. Bár mindketten tudják, hogy nem lenne szabad beleszeretniük egymásba, a szexuális feszültség és az egyre mélyülő érzelmek fokozatosan magukkal ragadják őket. Rhys és Bridget kapcsolata sokkal izgalmasabb, és mélyebb, mint az előző könyvben bemutatott történetek, hiszen mindkét szereplőnek megvan a maga drámai háttere, amit az olvasó szépen fokozatosan megismer.
Bár a Twisted Games egy sokkal jobban megírt könyv, mint az előző rész, mégis voltak benne olyan pillanatok, amik zavartak. Bridget bakancslistája például kifejezetten idegesítő volt számomra. Értem, hogy az első néhány pontot összeírta, és hogy Costa Ricában valóban az utolsó pont elérése volt számára a legfontosabb, de őszintén szólva, ha én lettem volna Bridget, akkor legalább még tizet felírtam volna! Az ilyen részletek nekem túl leegyszerűsítették a karaktereket, és azt a benyomást keltették, hogy a valódi vágyak és motivációk nincsenek kellően kibontakoztatva.
Az egész sorozatban érzékelhető, hogy a hangsúly nem igazán azon van, hogy a karakterek mennyire mélyek egymás iránt, hanem inkább a szexuális feszültségen és a vágyaik kielégítésén. Bár természetesen ez is egy fontos aspektusa a romantikus történeteknek, mégis úgy éreztem, hogy egy kicsit jobban el kellett volna merülniük az érzelmi oldalban is. Például, a könyvben a szereplők sokáig nem ismerik fel igazán, hogy szerelmesek, és végig elkerülik a mélyebb érzelmi beszélgetéseket. Ez azért frusztráló lehet, mert egy-egy ilyen könyvben az ember szívesen olvasna több olyan pillanatról, ahol a karakterek valóban reflektálnak az érzéseikre, nem csak a vágyaikra.
Az egész sorozatban, így ebben a könyvben is, a királylány nem igazán szorul külső segítségre, hogy megoldja a problémáit. Bridget nem a szokásos hercegnői karakter, aki folyamatosan mentőakcióra szorul. A végén ő maga dönt arról, hogy nem kell más férfihoz férjhez mennie, hanem saját eszével és bátorságával oldja meg a helyzetet. Ez egy frissítő és erőteljes üzenet a hagyományos királylányos történetekhez képest, és számomra is szimpatikus volt, hogy Bridget nem egy passzív szereplő.
Összességében a Twisted Games egy szórakoztató, izgalmas és szenvedélyes történet, amit a feszültség, a váratlan csavarok és a karakterek közötti vonzalom vitt előre. Bár akadtak benne olyan részek, amik nem teljesen tetszettek, az összkép mégis pozitív. A karakterek érdekesek, a dinamika pedig a második könyvben már sokkal érettebb, mint az elsőben. Mindezek ellenére továbbra is szeretném látni, hogy a sorozat következő részei hogyan finomítják a karakterek érzelmi fejlődését, mert ebben a könyvben a vágy és a feszültség dominált, a mélyebb érzelmek helyett.