Tollrajzok a mai Budapestről

Miért esett választásunk Ambrus Zoltán Berzsenyi-trilógiájának kiadására? A tárcasorozatéra, amely a zsidókat, pontosabban azoknak éppen modernizálódó, a magyarsághoz asszimilálódó rétegüket oly maró gúnnyal illeti. Miért a Múlt és Jövő? A Múlt és Jövő indította útjára a Magyar Zsidó Elbeszélés sorozatot. Mégpedig azért, mert hitünk szerint a kurta magyar zsidó jelenlét reprezentációját és vízióját a szépirodalmi művek jobban érzékítik meg és dokumentálják, mint a történelmi és szociológiai kutatómunkák és elemzések eredményei. Ambrus Zoltán a Berzsenyi család figuráin keresztül a nagyburzsoáziát vette célba: a többnyire vidéki terménykereskedőből feltört, majd szolgálataiért vagy a pénzéért báróságra szert tett zsidó arisztokráciát, s majd második generációjában az álművelt, a magyar kultúrához, a katolikus valláshoz, valamint a politikai elithez törleszkedő újgazdag (újmagyar és újkeresztény) zsidó felső réteget, aki a környezete – a vejtől a sajtóig – megvásárlásával törtet a magyar feudális világba – a modern bank- és ipari világ képviselőjeként – betagozódni. A humor és gúny patronjai ott robbannak a legtalálóbban, amikor az eredeti vallásából és azonosságából kivetkőzött zsidó katolikus hitbuzgalmát, sőt régi világához való viszonyt nyilazza – amely elmegy az antiszemita mozgalmak támogatásáig is. Az a mai olvasó élvezi ki ezeket a jeleneteket igazából, aki a századvégi egyházpolitikai harcok, majd törvények, valamint a már akkor is dívó egyetemi zsidóheccek és mozgalmak történetét is ismeri.