Tanári notesz 12. - A megbillent Éden

Végigfutott velünk az év, el is múlt, átéltük, hozama velünk van még ma is. Hatása is. Volt itt minden: öröm, bánat, siker, riogatás, halál, vigasztalás. Figyelmeztetés: gazdálkodj okosan! Megpróbálom rögzíteni a történéseket. Hogy reprodukálni lehessen. Mi is történt? Ki lökdösődött? Ez még kideríthető, bár takarásban az illető. De hogy miért? Az már csak bogozható. Keressük a színeket, változnak. Játsszuk a kártyát, de valakik hamisan keverik a lapokat. S közben billen az Éden. A jegyzetírás bíbelődés. Igyekszem összeszedni a gondolatokat, "kezelni" az indulatokat. Hogy megértsem a történéseket. Összefogva, hogy legalább álljam a vitákat. Mint egykori osztályfőnök abban is reménykedem, hogy az összefoglalások segítenek eligazodni tanulókat. Talán tanárokat is. Merre menjünk? Sok a jel, sokféle az útjelző. Az iskolás tanulók egy (kis) része (középiskolás fokon?) kivonul az utcára, s harsányan követeli: "Békét és Szabadságot az iskolában!" És tantárgyi minimum! És az élet? Az élet sokszínű. Próbára teszi az embert. Még a gyerekét is. Írok, tehát vagyok. Az írás elkötelezettség Mi iránt? Az emberi sorsok iránt, tények alapján, ehhez kell, viszonylag sok helyről felszedett hír, folyamatos informálódás, összevetés, elemzés. Mindezek nyomán jöhet a viszonyulás és a konfrontáció!