Pécsi levelek 1944-ből - Dokumentumok a zsidókérdés pécsi megoldásáról

Az európai zsidóság története legnagyobb kataklizmájának bemutatására vállalkozik Hábel János legújabb forrásgyűjteményében, amelyben a pécsi (és bizonyos szempontból a Baranya megyei) izraelita lakosság 1930-as évekbeli és második világháborús szenvedéseit tárja az érdeklődő Olvasó elé. A levelekből összeállított dokumentumválogatás azt kívánja ismertetni, hogy a leghatalmasabb operáció egyes szakaszai miként valósultak meg Pécsett 1944-ben. A kiválasztott iratok betekintést nyújtanak a rendvédelmi és a közigazgatási szerveket, az őskeresztény lakosságot, a pécsi Zsidó Központi Tanácsot, valamint a törvény által zsidónak tekintendő személyeket foglalkoztató eseményekbe és feladatokba, gondokba és reményekbe. A zsidóság megsemmisítésére tett kísérletek részletei mellett természetesen néhány emberies gesztus is megelevenedik előttünk, például az, amikor a pécsi gettó rendőrparancsnoka egy alig három éves fiúgyermeket mentett ki a halál torkából, s adott át édesanyjának. Hábel János a levelet mint műfajt rendkívül tág keretek között értelmezte, így a forrásválogatás során a formai szempontokat egyáltalán nem vette figyelembe. Így levélnek minősült többek között egy füzetlap sarkára biggyesztett másfél soros szöveg, amely a gettóból jutott el a keresztény címzetthez, vagy egy polgármesternek küldött rádiótávirat is. A kötet külön érdekessége pedig az, hogy az Olvasó képet kaphat arról is, hogy a korszak embere miként, milyen szemüvegen keresztül értesülhetett a zsidók gettósításának, majd koncentrációs táborokba szállításának folyamatáról, ugyanis Hábel munkája összeállítása során fontos szerepet szánt a korabeli napilap, a Dunántúl hasábjain megjelent cikkeknek is. Természetesen Hábel János tisztában van azzal, hogy a mecsekaljai városban élő zsidóságot ért katasztrófa eseménytörténete, valamint annak emberi és lelki következményei nem rekonstruálhatók csupán egy forráscsoport alapján, azonban a kötettel óriási lépést tesz ebbe az irányba. A munka egyúttal további kutatások kiindulópontját is képezheti, amelyek a jövőben a kérdéskör további aspektusait vehetik nagyító alá.