Nemzetközi számviteli harmonizáció elvi és gyakorlati lehetősége

Elsősorban a gazdálkodóknak, de a természetes személyeknek is hasznos információs forrásul szolgálhatnak a könyvünkben közölt tényleírások, empirikus kutatások eredményei. Napjaink­ban a határokon átnyúló információs kapcsolatok, befektetések és különféle személyes utazások is nélkülözhetetlenné teszik, hogy az egyes országok elszámolási rendszereit megismerhes­sük, valamint felismerhessük a közöttük meglévő hasonló és el­térő jellemvonásokat is. E célok elérése érdekében a szerző elöljáróban áttekintést nyújt a számviteli információs rendszer globalizációjáról, majd számba veszi mind az Európai Unión belüli, mind pedig azon kívüli elszámolások fontosabb jellemzőit is. Részletesebben bemutatja a nemzetközileg is domináns, azaz az egyes régiókra, országcsoportokra meghatározó befolyást gyakorló amerikai, angol és né­met számviteli információs rendszerek sajátosságait. Különösen hasznosíthatónak véli a nemzetközi számviteli rendszerek összehasonlító vizsgálatainak tanulságait mind a leíró statisztikák, mind pedig a matematikai modellek felhasználásával. Elsősor­ban közgazdasági tényezők hatásvizsgálatával foglalkozik annak érdekében, hogy mennyire lehetséges az egységes számviteli harmonizáció megvalósítása. A szerző titkon reméli, hogy ez utóbbi eléréséhez éppen az általa preferált és a szakkönyv utolsó részében részletesen bemutatott nemzetközi számviteli standardok egységes alkalmazása jelenthet megoldási módszert.