Ne most!

"Évekkel a szakításuk után Zorka és Jakab a felnőttkor határán állnak. A környezetük változást vár el tőlük, és egyre nőnek az önmaguk felé támasztott elvárásaik is. Miközben szembesülnek saját korlátjaikkal és belső démonjaikkal, felismerik felelősségüket életük alakulásában. Egyre nehezebb döntéshelyzetekbe kerülnek melyek során rá kell ébredniük arra, hogy a saját, és közvetlen környezetük életét is nagyban befolyásolják döntéseikkel. A szenvedélyek, függőségek, vágyak és családi problémák okozta káosz közepette egyre zavarosabbá válnak egymás iránti érzéseik, egymásról alkotott emlékeik is. Görcsösen kapaszkodnak a másikba, de vajon meg tudják-e adni egymásnak azt amire igazán szükségük van. ""De igen. Kell, kell neki Zorka. Bármennyire is tiltakozik, még mindig kell neki... Idegesen beletúrt a hajába, és felöltözött. Egy fehér pólót vett fel, sötét- kék nadrágot és rá egy farmeringet. A zorkás emlékei helyett megpróbált inkább önmagára és a kinézetére összpontosítani. Gyorsan rendet rakott maga után a fürdőszobában. Ekkor észlelte, hogy Zozi már megint befúrta magát a gondolatai közé. Úgy érezte, most van az a pillanat, amikor át kell esni ezen... Újra közel akarja érezni magához a lányt vagy legalábbis a gon- dolatait, az életét, úgy akarja érezni, ha csak egy pár percre is, mintha még mindig a részese lenne annak az életnek. Előkeresi Zorka leveleit..."" "