Naplók I-II. - Hamvas Béla művei 23. - 24.

Az egyetlen mód a varázslatból eltávozni, hogy az ember varázslóvá lesz. (1947. VII.) Az emberismeret mértéke: [felismerni, hogy] kicsoda milyen hatalmak szolgálatában áll. (1949. I. 2.) Boldog – de ez másodrendű. Számomra ez a föld úgysem lehet a boldogság helye. Önmagamat szeretném megérlelni. Ripeness is all. (Tiszapalkonya, 1955. IV. 23.) A legjobb – logoszban legerősebb megfogalmazások felé. A kétségtelen alapállás megállapításának kezdete. Semmi irodalom. (Bp., 1955. IV. 30.) Nem írás A nem írás ma több, mint az írás. Ma a nem írás nagyobb mű, mint az írás. Az egyetlen elfogadható írás a nem írás. Szükségképpen magasabbrendű és intenzívebb és igazabb. Az egyetlen tanúság hallgatni. (Bp., 1956. VIII. 19.) Nem írni több, mint írni − ezt választottam, ezt a nem írás írást. (Bp., 1964. VIII. 8.) Egy csepp realizált igazság többet ér száz kötet eszménél (érdekességnél, pszichológiánál). Az áldozatban az ember megszázszorozódik: a realizálás nehéz volta. (1964. XI. 25.) Megvilágosodási fokozatuk, és nem a tudásuk arányában különböznek az emberek egymástól. (1966. III. 14.) A kommersz írónak könnyű dolga van. Merő fecsegés. Az igazi író az más. A szavak rejtett értelmét szabadítja fel. (Szentendre, 1966. VII. 23.)