Mozdonyfüst - A magyar vasút Moldova György riportkönyve után ötven évvel

Moldova György ötven éve írta riportkönyvét a magyar vasútról, vasutasokról, lényegében az országról és lakóiról: az akkori mirólunk. Nagy József, a 24.hu újságírója most tisztelgésként - és persze vad kíváncsiságból - lejárta a fél évszázaddal korábbi helyszíneket, s számos olyat is, ahol Moldova nem fordulhatott meg: lepusztult fővonalakat és az egyetlen vadonatújat, agonizáló mellékvonalat és egy olyat, amit öt évtizede zártak be; bevette magát Ferencváros rendezőre és Záhonyba, utazott vezérállásokban, ült élete utolsó műszakját teljesítő mozdonyvezető mellett, éjszakázott helyszínelővel, bokáig szakadt korhadó talpfába vonalgondozót kísérve, felkapaszkodott mérőkocsira és pályagépre. Beszélt fővezérrel, bakterrel és mindenféle vasutassal, sőt felkutatta az eredeti kötet néhány szereplőjét is. Ő is arra jutott, amire példaképe, Moldova György: a vasút továbbra is maga az ország; a vasutasok mi magunk, magyar emberek vagyunk. Moldova ikonikus kötete újjászületett, hogy ismét ráirányítsa a figyelmet erre az elvarázsolt, elhivatott, sajátos világra - és hát az országra, amiből kinőtt.