Montázsok

„Kol­lá­zsa­im ol­va­sa­tá­ra Mau­ri­zio Cal­ve­si is rá­kér­de­zett. Gra­fi­ká­i­mat col­la­ges mé­taphy­si­ques­nek ne­vez­tem. Ih­le­tük for­rá­sa a szö­veg, a szö­ve­gek. A te­rem­tés Szent Tamás evan­gé­li­u­ma sze­rint című kol­lázst pél­dá­ul Szent Ta­más­nak ez a mon­da­ta ih­let­te: „Isten nem te­remt­het olyan há­rom­szö­get, mely­nek szög­össze­ge két de­rék­szög­től eltér.” A kép ér­zel­mi re­ak­ci­óm a Summa cont­ra gen­ti­les e mon­da­tá­ra. Pon­tos ma­gya­rá­za­tot nem tud­nék adni. A kép nem fi­gu­ra­tív, se nem mi­me­ti­kus vagy di­dak­ti­kus. Vagy itt van a Se­duc­tio ad ab­sur­dum cí­mű­kol­lázs, amely­ben a nem-euk­li­de­szi geo­met­ria hár­pi­á­ja Arisz­to­te­lészt az Analy­ti­ca pos­te­ri­ora egyik idé­ze­té­vel kí­noz­za: A két el­len­té­tes íté­let közül me­lyik adja a há­rom­szög lo­gos­zát, lé­nye­gét? Mely sze­rint a há­rom­szög szög­össze­ge egyen­lő, vagy mely sze­rint nem egyen­lő két de­rék­szög­gel? Arisz­to­te­lész hall­gat, nem ad vá­laszt. A kér­dés dön­tet­len, a kín marad. A gra­fi­kák a szö­ve­gek szép­sé­gé­re adott ér­zel­mi re­ak­ci­ó­im.”