Minden másképp van - Társadalomismereti tankönyv

Meggyőződésünk, hogy az ember komfortérzete megnő a világban, ha eligazodik benne. Megismerve az egyes társadalmi jelenségeket, azok lehetséges okait és következményeit, idegenkedésünk menten csökken: társadalmi ismeretek birtokában, leginkább pedig a társadalom megismeréséhez szükséges újabb és újabb szempontokkal eszköztárunkban, a demokratikus, autonóm polgár attitűdjei alakulhatnak ki bennünk, ami pedig egy jobb együttélést eredményezhet. E könyv megkísérel szempontokat adni a társadalmi jelenségek szemléléséhez, ezen keresztül pedig alternatívákat nyújtani: talán az olvasó saját életében felmerült kérdések átgondolásában, a megoldások keresésében is segít. Hangsúlyozzuk, hogy nem tanárt pótló, hanem a tanár munkáját segítő könyvet akartunk létrehozni: bármely tantárgy tanítása csak akkor lehet sikeres, ha a tanuló ember számára valamilyen belső ok miatt fontos a tanulás. Kicsit úgy képzeljük el az ismeretek átadását, mint egy termék sikeres eladását: ha a vevő számára az áru vagy akár a kereskedő szimpatikus, az üzlet már létre is jött. Analógiánk szerint tehát, ha a diák "beleszeret" tanárába, a tankönyvbe, abba a légkörbe, mely az órán van, nyert ügyünk van: hatékonyan fog tanulni. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a tanár maga. Mind több főiskolai, egyetemi szak felvételi követelményei között szerepel társadalomismeret. Talán megkönnyítjük a felkészülés tanár és diák számára egyaránt fáradtságos munkáját. A könyv hétköznapi dolgokról szól - nem hétköznapi módon. Életünk legnagyobb részében mindannyian naiv társadalomtudósok vagyunk, e nélkül nem is lennénk képesek a másik ember reakcióinak értelmezésére, vagy egy újságcikk megértésére. Ám tanuljunk akár társadalomismeretet a középiskolában, vagy felvételizzünk valamelyik egyetem szociológia vagy szociálpolitika szakára, próbáljunk meg eligazodni a bonyolult társadalmi világban, olyan eszközre lesz nyomban szükségünk, mely új szempontokat kínál a vizsgálathoz. Hány és hány aspektusból vizsgálható a kérdés: "csökkentse vagy növelje-e az állam a hajléktalanok ellátására fordított összeget?" vagy "mi lehet az oka annak, hogy szomszédunk nem köszön vissza a lépcsőházban?" Azt szeretnénk, ha a figyelmes olvasónk, aki a világban hétköznapi átélő, aki számára környezete tele van "magától értetődő" elemekkel, kívülállásra törekedve a magától értetődőségek mögé pillantva általánosabb összefüggésekre lelne. Elemző tevékenységet persze csak önállóan végezhet az ember, mi csak eszközt tudunk (és kívánunk) adni a társadalmi világ más minőségű megismeréséhez. Legelsősorban azzal a meggyőződéssel dolgoztunk, hogy megismerni egyenlő: megszeretni. Sok olyan téma került feldolgozásra, melyet ismereteink hiányos volta miatt misztikum övez. A távolság pedig ellenérzésünket táplálja. Elegendő megemlítenünk a homoszexualitás, a drogosok, vagy a cigányság témakörét. Munkánk megadhatja a kezdő lépésekhez szükséges segítséget, ám nem kívánjuk megfosztani olvasóinkat a személyes megismerés tapasztalatától, élményétől. Személyes kapcsolat teremtése eltérő kultúrájú, életlehetőségű emberekkel izgalmas dolog, egyben felelősség teli feladat is. A kölcsönösség révén lehetővé válik a másik megismerése, mely az önismeret nélkülözhetetlen biztosítéka is. Ebben az értelemben saját magunk neveléséről van szó.