Minden és semmi - A digitális világpusztítás feltárulása

E különös, ironikus könyv a digitális világ teológiájaként is olvasható. Nem csodálkozik, prófétál vagy átkozódik: egy mindent átható változás filozófiai alapkérdéseit nyitja fel. " Az analóg világ ugyan túléli a digitalizálását, ám érezhetően csupán Patyomkin-falu lesz, árnyéka, salakja önmagának. Hiszen digitális megjelenési formájában sokkal hatékonyabb. Mindig, mindenhol, korlátlanul. A digitális világ alapképlete nemcsak a virtualitásban érvényesül. Visszahat azokra a fantazmákra, amelyek a valóságunkat strukturálják. Átfogja a "reálgazdaságot", módosítja a testünket, az identitásról és a szabadságról alkotott elképzelésünket, átitatja a politikát, megváltoztatja az idő és a tér észlelését, befolyásolja a humanitást." "Egyre inkább azt észleljük, hogy a digitális forradalomnak évszázadok alatt begyakorlott gondolati alakzatok esnek áldozatul. Az egyik oldalon a forradalom őrületétől megszállott a techno-rajongók történeti szükségállapotot - Singularityt - kiáltanak, miközben a kritikusok, a forradalmi áradattól mintegy megdermedve, a szép új világ lélektelenségének panaszdalát éneklik. Végül aztán mindkét oldal a vallás gondolati alakzataihoz tér vissza - félreértve ezáltal a folyamat történeti jellegét. Annak dacára, amit az átok és az ígéret, az utópia és a disztópia kettőse sugallna, itt korántsem egy olyan vírus fertőz minket, amelyet a földönkívüli intelligencia küldött ránk. Sokkal inkább egy történeti képződménnyel van dolgunk - egy ember készítette szimbolikus formával, amely ezért aztán mulandó." A szerzőkről: Martin Burckhardt (1957, Fulda) a számítógépek hangokkal, zajokkal, nyelvvel is kísérletező teoretikusa. Művei a gépek kultúrtörténetét és filozófiáját kutatják. Legutóbbi könyve: Philosophie der Maschine (2017) Dirk Höfer (1956, Heidelberg) író, műfordító, borkereskedő, hosszú időn át a nevezetes folyóirat, a Lettre International szerkesztője. Mindketten filozófiai kérdéseket felvető digitális játékok fejlesztői.