Mert vesztni fog, bizony, ki nyer - Etikai narratívák a magyar romantikában (és a romantika után)

Z. KOVÁCS ZOLTÁN (1970) irodalomtörténész a Szegedi Tudományegyetemen végzett, és ugyanitt szerezte doktori fokozatát. 2001 óta a Kaposvári Egyetemen tanít, a Társadalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. 2004-2005-ben a University of Toronto, 2008-2009-ben a Pannon Egyetem vendégoktatója; 2016-ban habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Korábbi könyvei: A maradék öröme (Milbacher Róberttel, 2001); "Vanitatum vanitas maga is a húmor" (2002); Az etikai kritika (Bényei Tamással, a Helikon folyóirat különszámaként: 2007/4.). Legújabb kötete nem kevesebbre vállalkozik, mint a népiesség, a magyar verses regény, a korábbi századforduló novellisztikájának újraértelmezésére az etikai kritika horizontján. A veszteség és nyereség ökonómiája az egyik meghatározó mintája a 19. század második fele és a korábbi századforduló irodalmi diskurzusának. Nemzeti felbuzdulás és levert szabadságharc, oppozíció és kiegyezés, revolúció és evolúció: ezek az irodalom szövegszerűségét és "külügyeit" egyaránt érintő témák a korszak műveinek olvasásában. Az etikai kritika, s különösen a narratív etika olvasási módjai lehetővé teszik, hogy ideológiai ballasztok nélkül olvashassuk újra azt a szövegkorpuszt, amely a nemzeti irodalom klasszikus regiszterét jelenti.