Meghívás reflexív szociológiára

Javított, mutatókkal kiegészített kiadás A Meghívás reflexív szociológiára című kötet a 2014-ben megjelent Invitation á la sociologie réflexive című kiadvány magyar fordítása. A kötet magját alkotó interjú azonban még a 90-es évek elején készült, viszont akkor - 1992-ben - csak angol nyelven jelent meg a teljes beszélgetés, franciául csak egy töredékes változat látott napvilágot. Ezt a hiányt pótolta Loic Wacquant 2014-re a végleges francia változat megjelentetésével, és a hosszú, több részletben rögzített beszélgetést nemcsak magyarázó lábjegyzetekkel, de újabb segédszövegekkel is kiegészítette. A kötet elsődleges célja áttekintést nyújtani Bourdieu kulcsfogalmairól, az elmélet magját képező összefüggésekről, valamint elhelyezni azt a konkurens irányzatokhoz viszonyítva. Emellett külön hangsúlyt helyez Bourdieu-nek arra a törekvésére, hogy meghaladja mind a strukturalizmus objektivizmusát, mind pedig a fenomenológiával rokon szociológiai irányzatok szubjektivizmusát, mégpedig azáltal, hogy egységben kezeli azokat, másrészt a társadalmi és a mentális struktúrák kettősségét, ugyancsak egységet teremtve e kettő között. Ezentúl az olvasó betekintést nyerhet a Bourdieu-re sajátosan jellemző praxeológia és módszertani relacionizmus működésébe, amely a társadalmi térben elhelyezkedő ágensek, intézmények, társadalmi csoportok, mezők vagy osztályok külső és belső, kölcsönös viszonyait helyezi előtérbe, a társadalmi ágensek gondolkodását, gyakorlatait pedig a testben gyökerezi le. A bourdieu-i elmélet és életút átfogó bemutatása mellett a kötet elévülhetetlen érdeme annak - viszonylagos - közérthetősége, ami alkalmassá teszi arra, hogy a francia szociológus gondolkodásának részletes és árnyalt képét tárja az érdeklődő olvasó elé. És bár az értő fül számára itt-ott kiérződik a beszélgető felek között a mestert és tanítványát egymáshoz fűző szoros emberi és szakmai viszony, ez nem megy a szövegek minőségének a rovására, sőt, Wacquant visszatérően szembesíti Bourdieu-t azokkal a kritikákkal, amelyeket a bourdieu-i szociológiával szemben ellenfelei rendszerint megfogalmaznak.