Meghalni Budapestért

Bombázások, nyilvános kivégzések, éhezés és félelem. Rideg nácik a hatalomban, őrült gyilkosok az utcán. Hétköznapok az ostromlott Budapesten. Az ellenállók két birodalom közé szorulva küzdenek utolsó csepp vérükig, az utókor pedig méltatlanul ideológiai skatulyákba zárja majd emléküket. Olyan színpad ez, ahol a szereplőkről lekerül az álarc: "nemzetvédő" nyilasok licitálják túl a nácikat, miközben revizionisták és kommunisták együtt mentik az embereket, szabotálják a gyárak Németországba szállítását, vagy éppen megakadályozzák az újpesti víztorony felrobbantását. Illés György műve nekik, az évtizedekig feledésre ítéltetett polgári antifasiszta ellenállás hőseinek állít emléket, miközben megrázó közelségbe hozza Budapest ostromának mindennapjait éppúgy, mint a nyilasok kegyetlenségét vagy a szovjet hadigépezet lélegzetelállító abszurditását. Kisemberek ők, mint az egyik legnagyobbjuk, Gidófalvy Lajos főhadnagy, aki székely szegénylegényből lett leventeparancsnok, hogy végül megszervezze Budapest legkeményebb ellenállócsapatát, a KISKA XIII/1-es zászlóaljat. Ennek az feszülten izgalmas, valós eseményeken alapuló, de azért fikciós történelmi kalandregénynek az igazi hősei a nagyszüleink, dédszüleink, akik kiálltak az elveikért, és meghaltak Budapestért.