Kifosztottak

Kifoszt: ige. Jelentése értékéből kiforgatni, valamitől megfosztani valakit. Ha ezt a szót halljuk, anyagi értékeink elvesztésére gondolunk. Pénzben kifejezhető, néhány fillértől mesés vagyonokig terjedő mértékű veszteségre. Ritkán jut eszünkbe, hogy érzelmileg is kifosztottá válhatunk. Hogy megfoszthatnak minket az álmainktól, romba dönthetik egész addigi életünket, nevetségessé tehetik érzelmeinket. Gondoljuk csak végig saját, családunk, barátaink, környezetünk életét. Hány és hány ilyen esetről tudunk, vagy tudhatnánk, ha … Ha figyelnénk, ha kérdeznénk, ha meghallgatnánk a másikat. Ha kinyújtanánk a kezünket a másik felé. Ez az én vasmacskám története, ami lehorgonyoz a múltba, mondja a könyv egyik szereplője. Nagyon is igaz, az érzelmi kifosztottság úgy horgonyoz le, mint a legtökéletesebb vasmacska. Nagy kérdés, mit tegyünk, hogy tovább léphessünk? A könyv a Férfi és a Nő története. Egyik a társában és a gyerekében csalódott. A másik elvesztette a családját, megkérdőjeleződött származása. Évtizedek teltek el azóta. Ők élnek és dolgoznak. Vannak barátaik. Sikeresek. A felszínen. De legbelül ott maradtak annál a pillanatnál, amikor a veszteséget elszenvedték. A férfi csak magyarázatot szeretne kapni. A nő csak bizonyítékot, hogy szerették és szerethető. Mindketten magányosak. Mindketten érzelmileg kifosztottá váltak. Pedig összeillenének, ha … Ha nyitottak lennének. Eljöhet-e az a pillanat, amikor túllépve a kifosztottság érzésén egymásra találnak? A regény utazás a lélek mélységeibe.