Keresztutak

Könyvem hat - látszólag nem egymáshoz kapcsolódó esszéje - bizonyos vonatkozásokban szervesen összefügg egymással. Mindegyikben az emberi Sors leglényegesebb magva: a teremtményeknek a Szeretet-Istenhez való viszonyulása tárul fel. Ezért került a könyv élére egy elméleti tanulmány Isten irántunk való kiapadhatatlan szeretetéről, amely mintegy megalapozza ösztönös sejtésünket arról, hogy Ő mindnyájunkat gyermekeinek tekint és valódi Atyaként törődik életünk alakulásával. Csak annyit vár ezért cserébe, hogy mi is csatlakozzunk a világ átalakításával kapcsolatos Szeretet-tervének megvalósításához. Ha eltávolodunk tőle (életünk középpontjától), akkor elidegenedünk embertársainktól, sőt önmagunktól is. De ha ezt felismerve visszalépünk a közös emberi világba, rátalálunk valódi küldetésünkre: magunk is az élő Szeretet közvetítőivé, fénysugárzókká válunk. Az itt bemutatott négy költői életmű mindegyike valamiképpen ennek a benső átalakulásnak a folyamatát tárja elénk. Német András verseskönyvsorozata mintegy 2500 évet (a Halak csillagkép korszakát) átfogva mutatja be az emberiség útját a görögség Apollón-kultuszától (Napisten) a kereszténység évszázadain átívelve a modern kor (jelenkorunk) lélekfejlődéséig (a Fény bensővé tételéig). Az Élet Szívében rejtező fény legyőzi a sötétséget, s fokozatosan áthatja azokat, akik nyitottak a befogadására. A másik három költő benső világa - alanyi költők lévén - szubjektívebb: az ember öneszmélésének folyamatát ismerhetjük meg műveikből. Mindhármukban ifjúkoruk óta lappangott a költővé válás vágya, de az élet mindennapos teendői, feladatai elfojtották bennük ilyen irányú karizmájukat. Idősödvén azonban mégis felfakadt lelkükben a Forrás. Cseke Jenő esetében egy súlyos autóbaleset indította el az életút átértékelésének folyamatát; ő mint a tékozló fiú visszatért az Atyai Házba (metanoia). Almásy Katinka egész életútja, létszemlélete a tradicionális vallásos kultúrában gyökerezik; ezért tudta az élet megpróbáltatásait kitartó türelemmel, hittel elviselni. Bízott az isteni Gondviselésben, amely a legsúlyosabb élethelyzetekben is szilárd támasza volt. Hármuk közül Csáky Anna költészete a legdrámaibb: neki nagyon mély lelki válságokon kellett átmennie ahhoz, hogy felismerje-megértse: mindannyian kereszthordók vagyunk. Szembe kell néznünk életünk vétségeivel, buktatóival ahhoz, hogy elnyerjük a belső békét, harmóniát (üdvösséget). Krisztus keresztfája a lét ősjelképe, amelyben Élet Halál Titka van elrejtve. Vízszintes ága evilági életterünk, függőleges ága viszont az égbe tör (hidat képezve föld és ég között). A kettő metszéspontján van felfüggesztve valódi belső életünk. Életünk tehát vándorlás a magasabb szférák felé. Ha megtorpanunk, ha nem tudunk megbirkózni nehézségeinkkel, segítséget kérhetünk, kaphatunk Boldogasszonyunktól, égi édesanyánktól. A kötetem ezért zárom Józsa Judit kerámikusművész MÁRIA-szoborcsoportjának bemutatásával. Isten Szeretet-tervének megvalósulásához nélkülözhetetlen Mária szerepe: az ő igenje nélkül sem a megtestesülés, sem a megdicsőült Isten-anya szent fiához forduló közvetítő szerepe nem jöhetett volna létre. Mária vezet el bennünket Jézushoz, aki velünk marad a világ végezetéig (Máté 28,20). Mária keresztútja nyitotta meg a Kaput számunkra, hogy mi is megismerhessük az Élet Világosságát, az evangélium tettre váltása által. A szerző