Kastélyok, templomok, szerelmek - A Grassalkovichok emlékezete

2011 első félévében hazánk tölti be az Unió soros elnökségét, és ennek keretében sok miniszteri tanácskozásnak és szakértői konferenciának ad helyet a gödöllői kastély most felújított lovardája. Gödöllő városa pedig a Barokk Év rendezvénysorozatával tiszteleg Grassalkovich I. Antal munkássága előtt és egyben emlékeznek Mária Terézia 260 évvel korábbi látogatására. E jeles eseményekhez kapcsolódóan, az Aquincum és az Őfelsége Kiadók közös emlékező sorozatának negyedik köteteként adjuk ki a Grassalkovich család életét bemutató ismeretterjesztő kötetet. A család egyedülálló életművet hagyott maga után, méltán érdemlik meg, hogy közelebbről is megismerjük őket. A 18. század első felében új, idegen hangzású névvel barátkoztak Bécsben és Pest-Budán. Udvari körökben mind többet emlegették Grassalkovich Antal nevét. A török hódoltság után, a Neoaquistica Commissio vezetőjeként a legpontosabb felmérést állította össze a megmaradt javakról. Gyarapodó vagyonából elsősorban földterületeket vásárolt, ahol kastélyokat, udvarházakat és templomokat épített. Tevékenységének köszönhetően csodálhatjuk meg hazánk legnagyobb barokk műemlék-együttesét, a Gödöllői Királyi Kastélyt. A szerény település az ő munkásságának köszönhetően szerzett világhírnevet, az általa szorgalmazott stílust "gödöllői", "Grassalkovich" típusként tartja számon ma is az építészettörténet. A Besnyő-pusztán megtalált Mária-szobor, az ország legkisebb kegyszobra emelte ma is fontos búcsújáró hellyé az azóta bazilika rangra emelt kegytemplomot. Apa, fia és unoka csaknem egy évszázadig, máig hatóan alakította Közép-Magyarország arculatát. Néhány alkotásuk, így a Gödöllői Királyi Kastély parkjában található királydombi pavilon, a kastély szerves részét alkotó, kulisszás rendszerű barokk színház, nemcsak nálunk, hanem Európában is ritkaságnak számít. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez is ők ajándékozták a fővárosnak a telket. Hogyan és miként valósulhatott meg mindez? Kellettek az odaadó feleségek, I. Antal esetében elsősorban a mélyen vallásos harmadik feleség, Klobusiczky Terézia, II. Antal neje Esterházy Anna Mária, és a gödöllői barokk kertet angolparkká alakító III. Antal felesége, a szintén Esterházy-lány, Leopoldina. A magánember Grassalkovichokról egyébként viszonylag keveset tudunk, I. Antal kétszer lett özvegy, háromszor nősült, gazdag volt, ám boldogtalan. Fia még néhány építkezéssel gyarapította a családi birodalmat, de az unokának már, élete második felében, az adósok elől kellett Gödöllőn menedéket keresnie. A Grassalkovichok korában sok híresség megfordult a kastélyokban. A dinasztia-alapító I. Antal Gödöllőn látta vendégül Mária Teréziát, levelezésük hosszú idő után most jelenik meg ismét nyomtatásban. III. Antal pedig a bécsi kongresszus után Budán időző Ferenc császárt, III. Frigyessel és Sándor cárral találkozott lőrinci birtokán. Petőfi Sándor Gödöllőn lett szerelmes a Grassalkovichok jószágigazgatójának lányába, Mednyánszky Bertába, Széchenyi István pedig Esterházy Leopoldina nagy tisztelője volt. A kötetben olvasókönyv is helyet kap: Mária Teréziát éltető versekkel, Széchenyi Esterházy Leopoldinához írt leveleivel, Petőfi Mednyánszky Bertához ajánlott szerelmes költeményeivel és nagyon sok illusztrációval a kiadványban szerepelő személyekről. A Grassalkovichok által emelt építmények katalógusa és irodalomjegyzék zárja a gazdagon illusztrált kiadványt.