Jákob sátrai, Izrael hajlékai - Sokszínű lokális izraelita világok helytörténeti perspektívában a 19-20. század Magyarországán

A Hurbán folyóirat különszámaként megjelent tanulmánykötet társadalomtörténeti megközelítésben vizsgálja a zsidó és nemzsidó lakosság helyi/regionális együttélésének valóságát. A zsidó helytörténetre különböző időintervallumokban hangsúlyt fektető tanulmányok az elméleti megközelítéseken túlmenően - identitás, integráció és antiszemitizmus; erdélyi magyar-zsidó viszony; a deportálások okozta szakemberhiány; a hagyomány útjainak muzealizációja - a különböző települések (Kunszentmárton, Körmend, Győr, Vecsés, Kassa, Kiskunhalas, Gyoma, Pécs, Székelyföld, Komárom, Nagyvárad, Kunszentmárton) mikrotörténetein keresztül hívják fel a figyelmet a helytörténet fontosságára, amelyeknek beépítése a makrotörténetbe a történetkutatás egyik fő irányvonala lehet a jövőben. A kötet elsődleges célja annak az együttélésnek a bemutatása, amely a zsidótörvények idején (1938-1942) törést szenvedett, majd 1944-ben, a holokausztban megsemmisült, kidomborítva ennek a tragédiának a társadalmi, gazdasági következményeit. Tartalomjegyzék: 01) Gyáni Gábor: Zsidó identitás, integráció és az antiszemitizmus kölcsönhatásai (p. 8-26.); 02) Fenyves Katalin: Mi a zsidó helytörténet, és mivégre is tanulmányozzuk? (p. 28-37.); 03) Barna Gábor: "...külsőleg is odatartozzam, ahova érzéseim kötöttek...". Az integráció szintjei a kunszentmártoni zsidó közösségben (p. 38-54.); 04) Balázs Edit: Zsidó orvosok Körmendért (p. 56-63.); 05) Csendes Tünde: Győri zsidó földbirtokosok és a mezőgazdaság modernizációja Győrben (1850-1945) (p. 64-80.); 06) Kiss Gábor: "És fölzúgnak a hamuszín egek". Az elfelejtett vecsési zsidók (p. 82-98.); 07) Salamon Pavol: A kassai zsidóság demográfiai fejlődése 1841 és 1944 között (versus Magyarország és Budapest) (p. 100-104.); 08) Végső István: "...a fehérterror hatására megtért...". Töredékek a kiskunhalasi zsidók históriájából, 1744-1944 (p. 106-120.); 09) Erdész Ádám: A társadalom szövetében - és azon kívül. A Kner család Gyomán (p. 122-136.); 10) Vörös István Károly: Pécsi zsidók a város szerb megszállása idején (1918 - 1921) (p. 138-156.); 11) Kovács Szabolcs: Zsidók Székelyföldön (p. 158-169.); 12) Gidó Attila: Fordulópontok az erdélyi magyar-zsidó viszonyban, 1918-1940 (p. 170-184.); 13) Bajcsi Ildikó: A komáromi és a környékbeli zsidóság diszkriminációja az első bécsi döntést követően (p. 186-202.); 14.) Lőwy Dániel: "Mi a magyarokat vártuk, de nem ezeket a magyarokat!". Nagyvárad zsidó lakossága a második bécsi döntés után, a katonai közigazgatás idején (p. 204-220.); 15) Riczu Zoltán: Szakemberhiány a gettósítás és deportálás után. (A zsidók kitaszításának következményei Szabolcs vármegyében, 1944-ben) (p. 222-235.); 16) Vákiv Marietta: Zsidó kitelepítettek Kunszentmártonban az 1950-es évek elején (p. 236-246.); 17) Glässer Norbert - György Árpád Hunor - Zima András: A hagyomány útjai. Lokális percepciók, tágabb keretek és bemutatási lehetőségek miskolci példán (p. 248-263.)