Hüllők időszaka

"Valójában az írás nem sokban különbözik a hányástól. Főleg a versírás. Az egészséges ember elfogyasztja az eseményt, megemészti, felszívódik benne, amire szüksége van, a salak pedig kiürül a hagyományos úton. De a krónikus poézisben szenvedő hősünk gyomra visszadobja a megemésztett tartalmat. A Majomkirály sámándobjával a hányástócsa fölé ül - és veri. És énekel. Megidéz embereket, helyeket, élményeket. Isteneket, szörnyeket, császárt, csavargót, filozófust, Bírót, Petrit, Emmát, Zsófit, Kingát, Vikit, Emesét, de inkább mégis Andreát, legtöbbször pedig saját magát. (Milyen fajdiverzitás van itt az út szélén!) Körbeforgatja őket, majd visszaűzi a tócsába. Nekünk szól a szeánsz, hiszen ő már ismer mindenkit. Neki mindenki a barátja. Ő mindig igazat mond, akkor is, ha hazudik. Azért hazudik, hogy igazat mondjon. A Majomkirály nincs ott sehol, így lehet ott mindenhol. Az egész világ az otthona." Godó Csillik Kristóf "1994-ben alapították. Eleinte bukdácsolt, később belejött. Egyedülálló életútja az óvodából a közoktatásba, majd az egyetemre vezetett. Nem hagyta magát, csiszolt egy verseskötetet. Nem olyan, mint mások, ez a közös benne. Majd csak mit hoz a jövő, de minél előbb." Andi