Hejőkeresztúr-Vizekköze - A tatárjárás régészeti emlékei 1.

A kötet a Hejőkeresztúr határában 1995-1996-ban feltárt, a tatárjárás során elpusztult település leletanyagának bemutatásával és elemzésével, valamint a lelőhely és a muhi csata lehetséges kapcsolatával foglalkozik. A falu élete a 10-11. században kezdődött, és a 13. század közepéig tartott. A település-szerkezet vizsgálata egyértelművé tette, hogy a 13. században volt a legnagyobb a kiterjedése. A leletanyag sokirányú elemzése rávilágított a falu élénk kereskedelmi kapcsolataira. A nagy számú fémtárgy, köztük fegyverek, kardok, lemezpáncél, sodronyingek azonban arra utalnak, hogy a falut váratlan támadás következtében hirtelen, pánikszerűen hagyhatták el lakói. A leletek korát, illetve a lelőhely fekvését figyelembe véve ez a támadás a tatárjárással, közelebbről a muhi csatával azonosítható. A leletanyag egészét tekintve megállapítható, hogy a lelőhelyen a muhi csatából menekülők régészeti hagyatéka keveredett egy Árpád-kori falu anyagi kultúrájának emlékeivel. A muhi csata és a magyar tábor helyszínét a kutatók nagy része Hejőkeresztúr területére lokalizálja. Ennek azonban a kötetben bemutatott település és leletanyaga ellene mond, ami valószínűvé teszi, hogy a csata területét a Hejőkeresztúr-Muhi vonaltól keletre kell keresni.