Forradalmárok, bűnbakok, történelemhamisítók - Beszélgetések Csunderlik Péter történésszel

CSUNDERLIK PÉTER a nemzedéke egyik legtöbbet dicsért, rengeteget dolgozó és vitatkozó történésze, aki mindent megtesz azért, hogy igazolja a várakozásokat, amelyek Hanák Péter, Litván György és Szabó Miklós utódját látják benne azóta, hogy berobbant a nyilvánosságba a híres-hírhedt szabadgondolkodó diákegyesületről, a Galilei Körről szóló 2017-es könyvével, amelyet újabbak követtek a baloldali radikális mozgalmak történetéről és emlékezetéről. Nem fél állást foglalni kényes történelmi és égető közéleti kérdésekben, szerinte nem bátorság, hanem csak a szakmai minimum, hogy ha vezető politikusok ostobaságokat beszélnek a történelemről, akkor ne megköszönje az "értékes gondolatokat", hanem bírálja azokat - nem véletlen, hogy gyakran meg is kérdezik a véleményéről. A kötet a fiatal történésszel készült, néhol provokatív, de mindig elgondolkodtató, informatív, a humort és az aktuális politikai tanulságokat se nélkülöző interjúkat szedte csokorba, amelyek jellemzően egy-egy új könyve, vagy egy-egy történelmi évforduló - például az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság centenáriuma - apropójából születtek, de az alkalmi kérdésekre is maradandó válaszokat kapunk bennük. CSUNDERLIK PÉTER (1985) Hanák Péter-díjas és Bezerédj-díjas történész, az ELTE Ígéretes Kutatója. 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC), 2010-ben az ELTE BTK történelem-levéltár szakán. 2011-2014 között ugyanott a Történelemtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója volt, 2016-ban megvédett disszertációját a Galilei Körről írta, a munka 2017-ben Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták - A Galilei Kör (1908-1919) története címmel jelent meg. 2015-től a Politikatörténeti Intézet kutatója, 2017-től az ELTE BTK oktatója. 2024-ben az IAS CEU ösztöndíjasa és a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a baloldali radikális mozgalmak története, a Tanácsköztársaság emlékezete, amelyet 2021 és 2025 között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával vizsgált. A kutatás eredményeként jelentek meg A 133 napos "vörös farsang" - A Magyarországi Tanácsköztársaság rövid története és A "vörös tatárjárás" - A Magyarországi Tanácsköztársaság Horthy-kori emlékezete (1919-1944) című páros kötetei. Megírta Hanák Péter történész életrajzát (2023), társszerzője a Kérdések és válaszok 1918-1919-ről (2018) című kötetnek. Összegyűjtött történelmi esszéi Csupa hajdani eszelős címmel jelentek meg 2020-ban.