Ferences iskoladrámák V. A csíksomlyói Actiones Comicae, Actiones Tragicae kötetek színjátékai (1773-1780)

Az erdélyi Csíksomlyón a ferences gimnázium diákjai a 18. század elejétől minden évben passiójátékkal vagy valamilyen egyéb vallásos játékkal köszöntötték a nagypénteki vagy a pünkösdi ünnepre érkezőket, a környékbeli katolikus székely közösség tagjait. Ennek a páratlanul gazdag vallásos színjátszásnak fennmaradtak a szövegei is, az 1980-as évektől ismerjük a teljes szövegegyüttest. A Ferences iskoladrámák 5. kötetében két késői kéziratos drámagyűjtemény szövegeit adjuk közre. Az Actiones Comicae és Actiones Tragicae címet viselő füzetekbe bemásolt 13 drámaszöveg az 1773-1780 közötti időszakból való, így a csíksomlyói ferences színjátszás utolsó évtizedének gyakorlatát mutatja be. Ebben az időszakban Csíksomlyó már elvesztette archaizáló és unikális jellegét, s több szálon is bekapcsolódott a magyar nyelvű iskolai színjátszás vérkeringésébe. Elsősorban a jezsuita szerzők (pl. Illei János) és a jezsuita iskoladrámák hatása érződik ennek az évtizednek a repertoárjában, de jelentős a minorita, sőt a piarista szerzők hatása is. A darabok közül ötöt nagypénteken mutattak be (de közülük csak kettő volt hagyományos nagypénteki színjáték, vagyis passió és moralitás), a többit pünkösd szombatján adták elő. A drámaszerzőket ekkor már inkább a történelmi témák érdekelték, ezt bizonyítják az ószövetségi királyokról szóló darabok (Jeroboám, Joachim megszabadulása, Sennacherib bukása), a történelmi hátteret is bemutató mártírtörténetek (Szent Vitus, Numerianus császár és Szent Babylas története), vagy a Zápolya Jánosról és Bebek Imréről szóló (jezsuita eredetű) magyar történelmi dráma. Mellettük már olyan divatos magánéleti témák is megjelennek, mint a szülők és a gyermekek viszonya (Eleodora, Átkozott gazdagság), de ezeknél is fontos morális kérdéseket vizsgálnak a szerzetes- tanárok. A csíksomlyói színjátszás sokszínűségét mutatja a kötet egyetlen (szintén jezsuita eredetű) vígjátéka is (András kovács királysága). Nemcsak a témaválasztás újszerű, hanem a drámaszövegek formája is: a korábban szinte egyeduralkodó verses formát felváltotta a próza, csak a kötet egyetlen passiójátéka őrizte meg a verses formát Jézus jeleneteinél. Míg a korábbi csíksomlyói köteteknél csak bizonytalanul tudtunk azonosítani egy-egy szerzőt, ebben a kötetben már minden színjátékszövegnél szerepel a neve, az előadó osztály és öt esetben a teljes szereposztás is. A kötet hat ferences szerzője közül Ferentzi József Vitus és Kézdi István Gracián drámaírói életműve (4-4 különböző műfajú drámával) önmagában is figyelemre méltó. Sorozatunknak e kötetében is magyarázó jegyzetek segítik a betűhíven közölt szövegek megértését, s a jegyzetek a szerzőkről, az előadásról, a szöveg sajátosságairól is sok információt közölnek az olvasóval. Mivel az anyag Európában is egyedülálló, a bevezetőt, a drámák tartalmi összefoglalását és a jegyzeteket angol nyelven is közreadjuk. Szerkesztette: Demeter Júlia Sajtó alá rendezte: Czibula Katalin, Demeter Júlia, Kilián István (latin szöveg) Kővári Réka (zene), Miskei Antal (latin szöveg)