Európa mi vagyunk I. kötet

Nagy adósságok és hazugságok jellemzik a magyar őstörténeti kutatást. E tanulmány – a maga módján – szeretne hozzájárulni e helyzet orvoslásához. Kiindulás az újkőkori forradalom hiánya. Helyére állítjuk a megelőző több százezer éves folyamatos fejlődést a Kárpátoktól a Kaukázusig és a Pireneusokig, s az írás, a gondolkodás és az emberi megjelenés mai fejlettségi szintet megüthető jelenlétét ugyanakkortól. A régmúlt nem üres, teljesítményei visszakövetkeztethetők. Például tulajdonságai olyan, ma is elemezhető őskori emlékké nagyítják nyelvünket, s a benne máig őrződő, korai elődeink gondolkodását, amely mellett eltörpül minden véletlenül megmaradt tárgyi alkotás. Miként, hol és mióta vagyunk? Hogyan pontosítható az eddigi pontatlan időrend a jégkorszakokkal? Milyen volt az ősember gazdag élete a Kárpát-medencében? Melyek voltak a Kárpát-medence felső- és átmeneti-kőkori műveltségei? Melyek a Kárpát-medence újkőkorszaki műveltségei? Hogyan alakultak Európa és a Kárpát-medence rézkori műveltségei? A Kárpát-medence bronzkori műveltségei? Miért nem vagyunk szkíták? Mi jellemzi a vaskorszakot a Kárpát-medencében? Hogyan szerepeltek a kelták és a dákok a Kárpát-medencében? Milyen volt a római és a szarmata korszak a Kárpát-medencében? Hunok vagyunk-e mindnyájan vagy nem? Hogyan érintette a népvándorlás kora a Kárpát-medence lakóit? Mit tettek az avarok a Kárpát-medencében? Milyen volt Árpád és hada? Voltak-e ‘honfoglaló’ törzsek’, vagy csak ‘vezérek’? Hogyan alakult a késői időben ‘honfoglalásnak’ nevezett Kárpát-medencei magyar államszervezés? Miként fedi le a Szent Koronatan és az abszolutizmus érvényesülésének küzdelme a Kárpát-medence történetét?