Élj végre magadért! - Kiút a kiégésből, a kétségbeesésből és a talajvesztésből

„„Norvégia csak ugródeszka. A döntés, hogy idejövök, csak lépés az ugródeszkához. Az, hogy merre dobbantok, és dobbantok-e akkorát, hogy átugorjak a korlátaimon, fáradságos munka önmagammal.” Tamás Rita, a Ne pánikolj, sportolj! mozgalom alapítója, saját példájával és személyes tanácsaival tízezreknek mutatta meg, hogyan segít a sport megküzdeni a szorongással, a pánikkal, a testi-lelki fájdalommal, és hogyan lehet középkorú nőként, helyes étkezéssel és edzéssel jól érezni magunkat a bőrünkben. Új könyve a személyiségfejlődés mélyebb szintjére visz bennünket, akik hozzá hasonlóan szakítani szeretnénk rossz beidegződéseinkkel, örökölt traumáinkkal, áldozatszerepünkkel vagy éppen túlvállalásainkkal. Rita ötvenévesen dönt úgy, hogy Norvégiában kezd új életet, mer önző lenni és kezébe veszi sorsa irányítását. Hosszú utat tesz meg testben és lélekben egyaránt azért, hogy rájöjjön, a változtatás igénye nem elég, meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy amire képesek vagyunk, azt teljesítsük. Kíméletlen őszinteséggel megírt történetéből – amelyben a buktatókat, a kudarcokat és az emlékezetes pillanatokat egyaránt megörökíti – hitet meríthetünk az akadályokkal való megküzdéshez, az önmagunkkal történő szembenézéshez, és ahhoz, hogy végre elkezdjünk önmagunkért (is) élni. E történet utazásra hív, amely nemcsak országokon, hanem az emberélet mélységein és magasságain is átkalauzol bennünket. Ámulatba ejtő történetmeséléssel haladunk előre az úton, amelynek során szemléletformáló élettapasztalatok, legbelsőbb érzelem- és gondolatvilágok tárulkoznak elénk. Hálás vagyok, amiért e történet tanulságaival úgy lehetek bölcsebb, hogy nem kell átélnem mindazt, amit Tamás Rita kendőzetlen őszinteséggel mesél el. Thuróczy Bertalan, orvosbiológiai mérnök, a Futni, hinni, élni és a Super sapiens könyvek írója, hosszútávfutó, longevity-kutató, ráktúlélő A szerzőről Tamás Rita 1973-ban született Budapesten. Fiatalon tíz évig volt versenysportoló, később az írás felé fordult. 1994-től a Nemzeti Sport munkatársa, 1996-ban pánikbetegséggel diagnosztizálták. 2002-ben megházasodott, ebben az évben született meg a lánya. Férje szenvedélybetegsége és saját egészségügyi problémái hatására 2006-ban újra elkezdett sportolni, de már csak amatőr szinten. Főiskolai diplomáját a Szent István Egyetemen szerezte, később edzőnek tanult, 2014-ben alapította meg a Ne pánikolj, sportolj! közösséget. Kétoldali melleltávolító műtétjét és válását követően az edzői hivatás mellett, a napilapkészítésből kiszállva, tartalomgyártó lett és magazinok számára írt cikkeket. Könyvei: Címlapon Storcz Botond (2000), Bátorfi, az állócsillag (2001), Ne pánikolj, sportolj (2019), Koló, egy kenus legendája (2022), Pajorpista (2023). 2023 tavasz óta Norvégiában él.”