Banyaláz

Már én eddig azt gondoltam mindég, hogy maga a pokolbéli sátán is csak szakasztott olyan alakulat lehet, mint az a rusnya, szőrös bakkecske, amelyik az öregasszonyokat szokta ijesztögetni mise után a papkert szélibe. Boszorkánnyal azonba sose azelőtt nem találkoztam, de legalábbis azt gondoltam felőlük, hogy már rég mögégették az összest borsó-szalmán. Egészen addig, ameddig mihozzánk a pockosi alvégre is oda nem övött egyet az a taligakeréken járó nyavalyafene. Nem esött még meg ekkora csúfság a pockosi határba, amióta a Szentlélek tollba mondta a Bibliát, efelől még a legokosabb embörnek se lehetett kétsége. Az az illető pedig valószínűleg én magam lehetek személyesen, akit különben Terkának hínak mindenfele, de senki fija ne gondójja, hogy bolond lány móggyára dicseködni akarnék a magam eszivel, de amerre meg szoktam fordulni, ebbe a vármegyébe, még soha nem akadtam nálamnál vastagabb eszű fehércselédre.