Bácsik

A jellegzetesen és felismerhetően fábiáni hosszú mondatos prózai stiláris jegyekkel ékes munka egy mai valóságismereti túrára invitálva olvasóját. Színhelye Nyugat-Magyarország, egy Rába-parti falu históriai szociográfiája és élettere a szerzői biográfiai adatokból és nyelvhasználati jegyekből is tudhatóan: Zsennye. A könyv az egyes figurák portrészerű lélekábrázolásának finomságáig terjed: egy teljes évszázad falusi élete, nyomora, küzdései és olykor tragikomikus viszonyai bukkannak elő, olykor a maguk groteszk valóságában. Az egyes portrék, szereplők alakjai (nyelvköszörülő öregasszonyok és más jellegzetes falusi figurák, parasztok, mezei emberek és a hozzájuk tartozó világszemléletek) titkokkal teli sodródásai és konfliktusai a 20. századi história embert próbáló zivataraiban és küzdelmeiben. Pusztuló valóságként egy ma már elmenőfélben lévő öregekkel és egy lassan pusztuló falu önfeladásával.