Az antalli pillanat - A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban, 1989-1993

A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989-1993 Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945-1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői - beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról - rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez. Ez a jelenség régóta foglalkoztatja a politikatudomány művelőit, és visszatérő témája lett a demokratikus átmenet éveiről szóló elemzéseknek is. Mindennek ellenére a mai napig nem született monografikus igényű feldolgozás, amely igyekezett volna a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmezni. Az antalli pillanat ezt a hiányt pótolja, mégpedig rendhagyó módon. A nemzeti történelmet nem a szimbolikus politikai küzdelmek eszközeként, hanem a politikai vitákat strukturáló politikai nyelvként kezeli, olyan más, korabeli nyelvek alternatívájaként, mint a népi mozgalom révén ismerős etnoradikális, a reformközgazdászok, politológusok, szociológusok munkája nyomán kialakult szociologizáló vagy a rendszereket túlélve létező államrezon-nyelv. A miniszterelnök, Antall József pedig azért válhatott e könyv egyik főszereplőjévé, mert ő volt az, aki a leginkább koncepciózus módon igyekezett minden politikai kérdést "lefordítani" a nemzeti történelem nyelvére. SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR (1979) politológus, a ME BTK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanársegédje. Korábban magyar nyelv és irodalmat, esztétikát és összehasonlító irodalomtörténetet is tanult. 2010-ben védte meg disszertációját az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájában. Szerkesztője a Századvég társadalomtudományi folyóiratnak, a Miskolci Politikatudományi Évkönyvnek és a [posztmodern politológiák] könyvsorozatnak. 2009-ben a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségének tagjává választották. Érdeklődési és kutatási területe a diszkurzív politikatudomány, a "hosszú 18. század" politikai eszmetörténete és a rendszerváltás idejének magyar politikája. Több publikációja jelent meg ezekről a témákról.