Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok - Egyháztörténeti források 3.

Az 1917-es Codex Iuris Canonici 356. kánonja értelmében a megyéspüspökök tízévente kötelesek voltak egyházmegyei zsinatot tartani. Az Egri főegyházmegyében már majdnem két évszázada nem került sor ilyenre, amikor is Szmrecsányi Lajos érsek 1931. július 23-ára egyházmegyei zsinatot hirdetett meg. Az előkészítő munkálatok során az egyházmegye egész papságát bevonva több fórumon is megtárgyaltak minden, az egyházmegye életét érintő kérdést a hitélettől kezdve a vagyonkezelésen át a papság társadalmi tevékenységéig, bár minden témában a döntő szót az egyházjog értelmében az érsek mondta ki. Az ünnepélyes zsinati üléseken már csak a határozatok ismertetésére és érseki jóváhagyására került sor. Tizenegy évvel később, 1942. június 16-án ismét egyházmegyei zsinatot tartottak Egerben, ennek feladata azonban már nem új statútumok megalkotása, hanem csak a régiek javítása, módosítása és kiegészítése volt az elmúlt évtized társadalmi-vallási-közéleti változásainak megfelelően. A tíz év múlva, 1952-ben esedékes egyházmegyei zsinatot a kommunista diktatúrában már nem lehetett megtartani, erre csak fél évszázad múltán, 1996-ban kerülhetett ismét sor, de már teljesen megváltozott egyházi és társadalmi viszonyok között. A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010 című OTKA-program keretében Tengely Adrienn, az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatója végezte el.