Amit magammal viszek

Nem kell magadtól elvenned ahhoz, hogy adni tudj Laura a poggyászai mélyére ásott, és készen áll arra, hogy eldobja azokat, ahogyan arra is, hogy új életet kezdjen valakivel... Vagy mégsem? Mert egy dolog a csomagok alján démonokra bukkanni, és egészen más megszelídíteni őket, főleg, ha a régi beidegződéseink és a sérüléstől való félelmeink egyszerre lépnek működésbe... Ez történik Laurával is, de a válságos pillanatban segítségére siet egy különleges ember, Berci atya, aki évek óta foglalkozik problémás fiatalokkal, akiket rendszeresen magával visz Srí Lankára önkénteskedni. Laura is a csapattal tart, hogy velük együtt jöjjön rá, hogyan gyógyíthatja meg saját belső gyermekét. Emellett más új élmények és leckék is várnak rá ebben az egyszerre békés és színes országban, ahol egy elefánt ormányának érintésétől többet lehet tanulni, mint a világ összes bölcsétől. Budai Lotti Tök-életlen életek-sorozatának befejező részében Laura az útja végére ér egy csodálatos helyen, ahol az ellentétek békésen megférnek egymás mellett, és ami ideális arra, hogy az ember megtalálja önmagát, és valaki másnak is helyet csináljon az életében. Persze kérdés, hogy kinek... Bencének? Lórántnak? Vagy valaki egészen másnak?