Állampolgárság és államutódlás

Noha az állandóság képzetét keltik, az államok is sajátos életet élnek: megszületnek és megszűnnek. Létezésük olyan meghatározó eseményei, mint az egyesülés, a szétválás, az elszakadás vagy a terület egy részének átadása szükségképpen kihatással vannak az egyén életére is. Többnyire az állampolgárok kiszolgáltatott szemlélői az államutódlással járó radikális változásoknak: ideális esetben maguk és családtagjaik megszerzik az új állam polgárságát, ám olykor hontalanság vagy akár kiutasítás vár rájuk. Hatékony védelmet elsősorban a nemzetközi jogtól remélhetnek. A kötet eme problémakör átfogó vizsgálatára vállalkozik, az állampolgárság általános kérdéseitől haladva az államutódlás speciális esete felé. Az állampolgárság történeti előképei, kialakulása, fogalma, kizárólagos belső joghatóságba tartozása, elismerésének megtagadása és effektivitása napjainkban is komoly viták tárgyát képezik a tudományos és a gyakorlati életben egyaránt. Mindezen kérdések áttekintésén túl, a kötet feltárja az államutódlás állampolgárságra gyakorolt hatásának elméleti alapjait, értékeli a nemzetközi dokumentumokat, rámutat azok hiányosságaira, továbbá szabályozási javaslatokat kínál a felmerülő nehézségek áthidalására. Az elemzést esettanulmányok teszik teljessé, melyek az államutódlás számos példáján köztük hazai vonatkozású eseményeken keresztül világítják meg az elméleti fejtegetések gyakorlati jelentőségét. A hazai szakirodalomban hiánypótló jellegű kötet széles körben számot tarthat a szakemberek és a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmére.