Adatból egészség - Út az egészséges adatkori társadalmba

Az új évezreddel a 4. ipari forradalom, vagy más kifejezéssel a digitális átalakulás korszakába léptünk, a technológia széles körű alkalmazása következtében egyre nő a digitális lenyomatunk, ami mind pontosabbá válva digitális ikerként jelenik meg az adatbázisokban. A számítógépes algoritmusok, a mesterséges intelligencia, a robotok, a nanotechnológia és biotechnológia mind olyan fejlesztéseket tesznek lehetővé, amelyek nyomán újra kell tanulnunk a gép és ember közötti együttműködést, mivel az algoritmusok akkor hasznosulnak a legjobban, ha az emberrel való együttműködésük több szempont szerint is kiegyensúlyozott. Mind többet és többet kell felfedeznünk emberi létünk lényegéből, az egymást követő generációk történetéből, egyéni és kollektív identitásunkból, közös mítoszainkból. Az egészségügy előtt álló feladatok szempontjából a digitális átalakulás és új ipari forradalom hatását fokozza, hogy az egészséget szolgáló technológia ugyancsak forradalmi újdonságokkal jelentkezik. Ma már nem gondolkodhatunk csak az egészségügyben: az egész életünket befolyásoló egészség-ökoszisztémát kell vizsgálnunk és formálnunk. Mind több szakember látja úgy, hogy már a közeli jövőben kevesebb nagy kórházra, ehelyett inkább sok diagnosztikai, valamint tanácsadási központra lesz szükség. Az egészségügyben és az egészségmegőrzéshez kapcsolódóan is új foglalkozások és funkciók jelennek meg, amihez ugyancsak új valós és virtuális terek válnak szükségessé, emellett a mai egészségügy jelentős része beköltözik testen hordható digitális eszközökbe digitális gyógytermékek formájában, folyamatos egészségéletút-támogatást nyújtva. A könyv ezt a jelentős változást tárja elénk, pozitív jövőképet mutatva az egészségügy, az egészségipar és az egészségfejlesztést fontosnak tartó lakosság számára. A szerző a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán létrehozott Egészségtámogatási Módszertani Tanszék alapító tanszékvezetője.