A vér színe

Új novelláskötetében Hegedűs Imre János megőrzi korábbról megismert balladaiságba hajló, lírai hangját, megértő szeretettel nyúlva vissza székelyföldi gyökereihez, ugyanakkor témái mind változatosabbakká, sokrétűbbé, korszakokon átívelőkké válnak. A vér színének továbbra is hangsúlyos eleme a megéltség, a ceausescu-i Románia magyar értelmiségének kálváriája, a megtöretés, a behódolás, de az emigráció vagy az önként választott pusztulás is, szintén szemléletes képet alkotva azonban napjaink tömeges kitelepüléséről és a nemzetek együttélésének buktatóiról. A novellák ugyancsak elvezetnek történelmi kulisszák közé, a huszadik századi világégéseken túl Mikes Kelemenig, a mohácsi vész utáni időkig és a huszita bibliafordítókig, napjainkba visszatérve pedig már a leheletfinom erotika és a csendes idill is osztályrészül jut Hegedűs realisztikusságukban is tudatosan idealizált hőseinek. S noha az erdélyi köznyelv ízeit is hitelesen felidéző írásokban hangsúlyos szerepet kap a tragikum, a kötetet a rövid műfaj értő mesterévé lett szerző empátiája és a rendíthetetlen humánuma élethimnusz-gyűjteménnyé avatja.