A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő a tevékenységét szabadon, mások befolyása és utasítása nélkül, mandátuma visszahívással történő megszüntetésének tilalma mellett végzi. A szabad mandátum a modern parlamenti képviselet egyik alapintézménye, amely szinte teljes egészében kiszorította a kötött mandátumra épülő képviseleti formákat, ezért a szabad mandátum elvét mára sokan ad acta közjogi problémának tekintik. A szerző megítélése szerint viszont a szabad mandátum intézménye, valamint az annak keretet adó, a nemzeti szuverenitásra épülő modern politikai berendezkedés olyan fogalmi, koncepcionális és logikai egységet alkot, hogy annak következményeként a két fogalom egymás nélkül hosszú távon életképtelen. Nemzeti szuverenitás nélkül nincs szabad mandátum, és fordítva. Ebből következően a nemzetek feletti képviseleti elven működő parlamenti intézmények, valamint az egyes területi, rész- vagy csoportérdek képviseletére létrejött parlamenti intézmények hosszú távon csupán a kötött mandátum elvének alkalmazásával tudnak működőképesek maradni. A szerző állítása szerint ez a valódi mozgatórugója az egyes képviseleti intézmények jövőjéről szóló vitáknak. Jelen kötet a szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás szoros összetartozásának bizonyításával kíván ehhez a tudományos diskurzushoz hozzájárulni.