A Syrena és a csatahajó - A Zrínyi-kutatások legújabb eredményei

Szerzők: Hamza Emil, Harald Pöcher, Kállai Attila, Négyesi Lajos, Németh András, Németh Balázs, Szabó András A Ludovika-történeti Kutatóműhely tagjai nem áltatják magukat azzal, hogy történelmet írnak, de büszkék arra, ha új gondolatokat, új megközelítést adhatnak hozzá a Zrínyi családdal kapcsolatos kutatásokhoz. Az elmúlt tizenöt év nyolcadik könyve ez a kötet, amely a Kutatóműhely közre­működésével készült. Ebben olyan tanulmányokkal jelentkezünk, amelyek okot adnak erre a büszkeségre. Rövid indoklás a címalkotásra. A Syrena és a csatahajó több síkon is áthallásos a mi megközelítésünkben. A cím egyrészt tisztelettel utal Kovács Sándor Iván - a nemrég elhunyt legendás Zrínyi-kutató, akinek egyik szerkesztőnk, Hausner Gábor a tanítványa volt - A "Syrena" és a szobor (Pécs, 1993) címen megjelent kötetére, amely a szerzőnek a Zrínyi-témájú képzőművészeti alkotásokról (keletkezésükről, jelképeikről stb.) írt tanulmányait, esszéit tartalmazza. Másrészt a Syrena és a hajó képzete már Zrínyi Miklósnál és testvérénél, Péternél is együtt fordul elő: az Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklos című kötet (Bécs, 1651) metszetes címlapja egy hajót ábrázol páncélos vitézzel, a horvát Zrínyi Péter-féle fordítás (Adrianszkoga mora Syrena, Velence, 1660) díszcímlapján pedig egy hadigálya (csatahajó) látható. E két szimbolikus ábrázolás jelentéstartalmát a Zrínyi-szakirodalom számos írása traktálta, kötetünk egyik tanulmánya ezek sorához csatlakozik, egy új, szenzációszámba menő ikonográfiai felfedezést is bevonva az értelmezésbe. Végül, de nem utolsósorban a Monarchia haditengerészetében két hadihajó is viselte a Zrínyi nevet, a 19. század vérzivataros időszakában, amelyre egyik tanulmányunk is utal. Nem tekintjük zárókötetnek ezt a könyvet, hiszen számos tervünk még megvalósításra vár. A Ludovika-történeti Kutatóműhely tagjainak elszántsága és kohéziója kikezdhetetlen, gondolataink szabadon szárnyalnak, tapasztalataink pedig erős alapot adnak mindehhez. (Részlet Padányi József előszavából)