A nagystratégiáról

Világrend sorozat 3. része "Mivel időn, téren és léptéken átívelő mintákat keresek, úgy éreztem, hogy nem kell visszafognom magam, ha az összehasonlítás, sőt akár az eszmecsere a cél: épp ezért beszélget időnként Szent Ágoston és Machiavelli, akárcsak Clausewitz és Tolsztoj. De vajon ki az a legnagyobb képzelőerővel megáldott ember, akit a leghasznosabbnak találtam? Többek közt Vergiliust, Shakespeare-t és F. Scott Fitzgeraldot említeném itt. Végül gyakran visszatértem Sir Isaiah Berlin gondolataihoz is." John Lewis Gaddis korunk egyik legnevesebb amerikai történésze, elsődleges kutatási területe a hidegháború, de az amerikai történelem további csomópontjait és a világtörténelem nagy fordulópontjait is vizsgálja. A Pulitzer-díjas szerző ezúttal a Yale Egyetemen tartott nagystratégia-kurzusának több évtized alatt kikristályosodott tudását foglalja kötetbe. A történelmi példákból megismerjük, milyen nagystratégiában bízott Themisztoklész vagy Szun-ce az ókorban, Szent Ágoston a barbárokkal szemben, hogyan tette Erzsébet királynő tengeri néppé az angolt, mi volt Abraham Lincoln vagy Napóleon stratégiája, és hogyan zajlott le egyfajta békés hatalomátadás Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között a huszadik század elején. A kirajzolódó örök érvényű mintázatok napjainkban is hasznos tanulságokkal szolgálnak. A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, igazi mesterkurzus a stratégiai gondolkodásról.