A művészeti nevelés helyezete és szerepe a 21. században

Miért kell a művészi értékek, a zenei nevelés fontosságát és hasznát folyamatosan igazolni? Miért kell figyelmet fordítani a tanulók tanórán kívüli tevékenységére? Miért nem magánügy, hogyan tölti el a gyermek a kötelező oktatás utáni időt? Befolyásolja-e a zenei nevelés a kialakuló ízlést? Miért szükséges a befogadói kultúra kialakítása? Miben tudja a zene segíteni mindennapjainkat? Az utóbbi évtizedekben a kutatások fókuszában állt, hogy képesek vagyunk-e és ha igen, hogyan tudunk tartalmas értéket adni a nevelés folyamán. A 19-20. század fordulóján a személyiségközpontú reformpedagógiai szemléletek közös jellemzője volt, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak a művészeti, testi és szociális készségek fejlesztésének. A 20. század végére kialakult modern tanuláselmélet szerint a tudás átadása nem egyszerű közvetítéssel történik, hanem belső konstrukció eredmény. Az oktatás elsődleges fókuszát nem arra kell helyezni, hogy mit, miért és hogyan kell tanítani valamit, hanem arra, hogyan tudjuk segíteni a diákok személyiségének kiteljesedését. A művészeti nevelés célja, hogy az érzelmi érzékenyítés folyamatában minél gazdagabbá tegye a személyiséget. A művészet generációkon átívelő hidat képez. Az, hogy egy-egy korszak értékeiből mi marad fenn, mennyire vagyunk nyitottak a művészeti értékekre, abban kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak. E kötet hiánypótló, napjaink művészeti nevelésének iskolai és iskolán kívüli helyzetét és szerepét tárja fel több dimenzióban. A könyv hasznos információt tartalmaz mindazok számára, akik foglalkoznak gyermekeink jövőjével, a művészeti neveléssel és a kultúra, szabadidő területével.