A mindentlátó szem

A képzeletnek elég egy pillanat, hogy valaki bejárja a világot, átsuhanjon múlton s jövőn. Hősünk ráadásul úgy teszi ezt, hogy el sem mozdul a helyéről, ahol megcsapta a bűvös sugár. A történet a realitás síkján igen egyszerű: Mac Dermed nyomozó véletlen baleset áldozata lesz: kopár hegycsúcson tartózkodik - szenvedélyes természetjáró -, amikor a BIOINFORMATIKAI KUTATÓINTÉZET óriás komputerének bővítési munkálatai miatt megbontott védőkupolája résébe belecsap a villám, s információ hordozó sugárzást gerjeszt, mely meglegyinti emberünket. Ettől fogva agya alkalmassá válik a világszerte a megakomputerbe kapcsolt térfigyelő kamerák észleléseinek lehívására, valamint betekintést nyer memóriájába és terveibe. Nyomozás közben -, melyet az intézetben folyó, etikailag megkérdőjelezhető céllal végzett kísérletek leleplezéséért indítanak a Város hatóságai - nem kevesebbre jön rá, minthogy a kutatóintézet óriás komputere maga is felderítő tevékenységbe kezdett a Város hatalmi rendszerének anomáliái után. Hősünk felteszi magának a kérdést: hová vezet, ha ember és alkotása ellentétbe kerül egymással? Ám rájön, hogy ennél több forog kockán: képes-e egyáltalán együtt élni a természeti úton létrejött és a mesterségesen létrehozott értelem? A képzeletnek elég egy pillanat, hogy valaki bejárja a világot, átsuhanjon múlton s jövőn. Hősünk ráadásul úgy teszi ezt, hogy el sem mozdul a helyéről, ahol megcsapta a bűvös sugár. A történet a realitás síkján igen egyszerű: Mac Dermed nyomozó véletlen baleset áldozata lesz: kopár hegycsúcson tartózkodik - szenvedélyes természetjáró -, amikor a BIOINFORMATIKAI KUTATÓINTÉZET óriás komputerének bővítési munkálatai miatt megbontott védőkupolája résébe belecsap a villám, s információ hordozó sugárzást gerjeszt, mely meglegyinti emberünket. Ettől fogva agya alkalmassá válik a világszerte a megakomputerbe kapcsolt térfigyelő kamerák észleléseinek lehívására, valamint betekintést nyer memóriájába és terveibe. Nyomozás közben -, melyet az intézetben folyó, etikailag megkérdőjelezhető céllal végzett kísérletek leleplezéséért indítanak a Város hatóságai - nem kevesebbre jön rá, minthogy a kutatóintézet óriás komputere maga is felderítő tevékenységbe kezdett a Város hatalmi rendszerének anomáliái után. Hősünk felteszi magának a kérdést: hová vezet, ha ember és alkotása ellentétbe kerül egymással? Ám rájön, hogy ennél több forog kockán: képes-e egyáltalán együtt élni a természeti úton létrejött és a mesterségesen létrehozott értelem? A könyv főszereplője gyakran hivatkozik egy korábbi nyomozásának emlékére, amelyet: "A kis szökevények" című regényben ismerhettünk meg. A két könyvben csak a háttérvilág közös, történetük önálló. A tét kapcsolja össze őket: ám míg a korábbi műben a probléma csírájával találkozunk, ebben a históriában már a tragikus kockázatokkal terhes végkifejlettel. A fejezetek előtti időpont meghatározások nem egy manapság divatos írói fogást kívánnak követni, hanem az objektív - egy irányban haladó - és a szubjektív - a főszereplő múltba és jövőbe tekintő képzeletében csapongó - idő megkülönböztetését szolgálják. Az objektív időpont - emlékeztetőül, hogy hősünk számára megállt -, megtalálható a fejezetek elején, míg a szubjektív magában a történetben bontakozik ki. Ha egy mondatban akarom összefoglalni e könyv üzenetét: Nagyon elégedett vagyok, amíg mi programozzuk a gépeket, de nagyon elégedetlen lennék egy olyan világban, ahol felcserélődnének a szerepek.