A megbocsátás, Az elévülhetetlen vétek

A megbocsátás: "...az indokolt felmentés csakis a menthetőt menti fel, míg az indok nélküli bocsánat azt bocsátja meg, ami menthetetlen - ez a sajátossága. Mert éppen a menthetetlen az, ami nem megbocsáthatatlan; és ami érthetetlen, az sem megbocsáthatatlan. Amikor a bűntény se nem igazolható, se nem magyarázható, még csak nem is érthető - miközben már mindent megértettünk, amit egyáltalán megérthettünk; amikor annak szörnyűsége és elkövetőjének lesújtóan nyilvánvaló felelőssége már mindenkinek szemet szúr, és szó sem lehet enyhítő körülményről vagy bármilyen mentségről; amikor fel kell adni a helyzet helyreállásának minden reményét - nos, akkor már nincs egyéb teendő, mint a megbocsátás. Ebben a kilátástalan helyzetben ez a legmagasabbrendű megoldás és a végső kegyelem: végső soron ez az egyedüli és egyetlen dolog, amit még tehetünk. Az irracionalitás eszkatológiai határáig jutunk el ezzel. Még pontosabban: a felmenthetetlen éppen azért a megbocsátás tárgya, mivel felmenthetetlen." Vladimir Jankélévitch Az elévültetetlen vétek: "A megbocsátásról szóló, tisztán filozófiai jellegű tanulmányban, amelyet másutt közöltünk, a Meg kell-e bocsátani? kérdésre adott válasz, úgy tűnik, ellentmond annak, ahogyan erre a kérdésre itt válaszolunk. A szeretet törvényének abszolútuma, illetve az aljasságba fordult szabadság abszolútuma között olyan szakadék tátong, amelyet nem lehet teljesen áthidalni. Nem törekedtünk arra, hogy kibékítsük a rossz irracionalitását a szeretet mindenhatóságával. Mert erős a bocsánat, mint a gonosz; de erős a gonosz, mint a bocsánat. (...) Nem, a bocsánat nem a disznóknak és kocáiknak való. A bocsánat meghalt a haláltáborokban. A rettenet azzal szemben, amit értelmünk valójában képtelen felfogni, a megszülető irgalmat is nyomban elfojtaná... amennyiben a vádlott még egyáltalán irgalomra indíthatna. A vádlott nem ülhet egyszerre három lovon: szemrehányást tesz az áldozatoknak keserűségük miatt, másrészt hazafinak és jó szándékú polgárnak tünteti fel magát, ugyanakkor igényli a megbocsátást is. Választani kellene! Aki bocsánatot kér, az vallja bűnösnek magát, fenntartások és enyhítő körülmények emlegetése nélkül!" Vladimir Jankélévitch