A franciák Szegeden / A magyar államhatalom utolsó hónapjai Krassó-Szörény vármegyében

"„Szegednek a stratégiai jelentőségét a franciák szempontjából vasúti csomópont-jellege és a tiszai hidak adták meg. Ez a stratégiai jelentőség politikai szempontból sem volt közömbös, mert a szegedi vasúti hídon vezetett át az egyetlen vasútvonal, amely Romániát az antant többi országaival összekapcsolta. Később ez a stratégiai és politikai jelentőség még növekedett, mikor Szeged lett az a bázis, ahonnét sakkban lehetett tartani a budapesti bolsevizmust. Fontos volt Szeged a franciáknak azért is, mert innét léphettek fel egyensúlyozók gyanánt a szerbek és románok között, kiknek viszonya a szövetségi állapot dacára a Bánságon való osztozkodás kérdése miatt nagyon feszültté vált.” /Tonelli Sándor/ „December 14-én este a Corso kávéházban mulatott a román aranyifjúság. Mulatság közben eljátszatta a román himnuszt. A kávéházban tartózkodott egy szerb detektív is. A románok a dal hallatára mind felálltak, Grozavescu Szilárd a szerb detektívet is felállásra szólította fel. A szerb erre nem volt hajlandó, azzal az indoklással, hogy ezen a földön csak két hivatalos himnusz lehet, a szerb és a magyar. Grozavescu és társai erre tettleg bántalmazták a detektívet. Ez készültségért futott, amely néhány perc múlva szegezett szuronnyal jelent meg, de már senkit se talált. Az esetnek folytatása lett. A szerb parancsnok Grozavescut letartóztatta, és Versecre kísértette, haditörvényszék elé.” /Jakabffy Elemér/"